. oldal: -      

A végtelen észlelése a kora újkorban

E könyv egy olyan filozófiai nézetet próbál rekonstruálni, amely a kora újkorban elevenen élt, de később feledésbe merült. Descartes, Pascal, Leibniz, Malebranche és Spinoza közös meggyőződése volt, hogy a végtelen részét képezi az emberi elmének, és észlelése megelőzi a véges észleleteket. A későbbiekben csak elvétve találkozunk a végtelen észlelésének e tételével: a 19. században Georg Cantor gondolkodásában, valamint néhány 20. századi fenomenológus reflexiójában. E nézet felszínre hozatala a feledés mélyéről talán lehetőséget ad számunkra arra, hogy újra megtanuljunk a végtelenből gondolkodni.

Pavlovits Tamás (1970) filozófus, filozófiatörténész, az Université de Paris-Sorbonne és a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének egyetemi tanára. Fő kutatási területe a kora újkori filozófia, metafizika, etika és a kortárs francia fenomenológia. Eddigi önálló kötetei: Le rationalisme de Pascal (Paris, Publications de la Sorbonne, 2007); Blaise Pascal. A természettudománytól a vallási apológiáig (Gödöllő, Attraktor, 2010); Mi egy ember a végtelenben? Pascal-értelmezések (Budapest, Gondolat, 2014).

Sorozat: ÉSZLELET Nyelv: magyar Oldalszám: 310 Kötés: karton EAN: 9789635560677